Hip - hip, Máltaa! Hip - hip, Máltaaaa!

Nos, a rokonokkal töltött "nyaralás" igencsak jól alakul, sőt. egyre jobban. Babussal ketten két teljes nappal korábban érkeztünk, mint a többiek. Az előnyünket ki is használtuk a következő programokkal:

Repülőút felszolgált kajával!!!
A szállás körüljárása... ( Ide látunk. )
Reggeli fényben az öblünk.
Helyi boltok kinálata...


Délelőtt St Julian's Bay-n
Folyt köv...




Költözés, 2., befejező rész

Tisztelettel jelentem, a dobozok már nincsenek többé az erkélyen, sem a barátoknál. Már a "végleges" helyükön pihennek, bepakolva szépen az új lakás nappalijába, hálószobájába, kibontásra várva. Csak még kiporolunk magunk után Anitánál, ahol egy hónapot ezennel letöltöttünk. Sajnos aztán nekem dolgoznom kell este, úgyhogy Babusnak egyedül kell visszamennie, és a legfontosabbakat kicsomagolnia, amit végtelenül sajnálok...(büggy)
De más miatt is maradunk még pár órát. Egyrészt kipihenjük a költözést meg az előtte tartott barátos estét, másrészt meg Babusnak nézünk szép új telefont, és ott még nincs internet, csak itt. Kicsit sürgős a dolog, mert ugye jövő héten már Máltán leszünk, ahol szép képeket lehet csinálni vele.

Meglepetés

Az eredeti ötlet szerint egy külföldi horgásztúrára fizettük volna be
Tónit meg a feleségét, Magdit, mi hárman, Babus, Pisti meg én.Valahová Skandináviába.
(Magdi Babus Anyukájának - az én anyósomnak - a testvére, Tóni pedig a sógora.)
Tudnillik szeretnek horgászni. És hát az 50-et is csak egyszer tölti be az ember. Az ötlet már fél éve megvolt. Aztán addig-addig görgettük a dolgot, míg egy déli ország nem lett belöle, és mi magunk is nem csatlakoztunk a kis csapathoz. Csapat, mert a Kedves Mamának is pont szülinapja lesz, úgyhogy sikerült öt is meglepnünk szépen egy repülőjeggyel. Persze szerettünk volna mindenkinek meglepetést, hogy előbb csak Tóniék tudják meg, aztán Anya, mikor szülinapja lesz, de jobb így, hogy mondenkikészülődhet meg izgulhat egy hónapig.
Ráadásul olyan régen nem üdültünk mi sem...
Úgyhogy a kis levél, amit Tóninak írtunk, és ami arról szól, hogy az ajándékunk nem tárgybeli, hanem egy "élmény", úgy végzödik, hogy
"...Találkozunk a leszállásnál Luqa repterén, 2010. október 22-én, 12:10-kor."
Istenem! Luqa! Hát ismét...
Jaj, nem tudjátok, hol van!? Nem is rémlik? Hát itt!

Hoosier Hot Shots

A fö zenelejátszó programunknak az az egyik legjobb tulajdonsága, hogy mindenféle internetes rádiókat lehet vele hallgatni. Ez főleg azért jó, mert kategorikusan egy-egy fajta zenét játszanak. És nagy kedvencünk a 20-as, 30-as évek zenéje. Így volt ez tegnap is, amikor vártuk, hogy a kolbászkás-zöldséges finom ebédünk elkészüljön.
Egyszercsak hallottunk egy igen vidám és meglehetősen vicces szövegű dalt "a fickóról, aki elrabolta a feleségem". Szerencsére a lejátszó kiírja, éppen milyen nótát játszanak, így utána tudtunk nézni, ki is az a Hoosier Hot Shots, aki előadta a dalt. Hát, meg kell mondjam, egy múltbeli gyöngyszemre bukkantunk, azúttal Amerikából. Négy jókedvű fiatal a kora 30-as évektől majdnem negyven évig azzal szórakoztatta a nagyérdeműt, hogy dalokat adott elő - sajátos stílusban. Volt egy klarinétos, egy gitáros, egy bőgős meg egy ... hát, mondjuk ütőhangszeres és csúszkasípos azt hiszem. Ha megnézitek a videót, amin két szám is szerepel, megértitek, miért nem vagyok benne biztos, milyen hangszer is a negyedik - de biztosan házilag készült. Babusnak rögtön az jutott eszébe, ilyesmivel még híres is lehetnék. Nagyon megfontolandó!
( Ha fele annyira tetszik majd nektek is, mint nekünk, már akkor jól szórakoztok. )
Íme! ( Az igazi videó a 16. másodpercnél kezdődik. )

Örömhír

Újra van internetünk! És nem is volt probléma a géppel, csak valamilyen pofonegyszerű beállítással, valami háthogynemjutottezeszembe!? - dologgal.
Csak gondoltam, gyorsan közlöm, hogy érezzétek, bejegyzések várhatók.