MIFÉLE KRESZ!?

Babus munkahelyén más emberek is dolgoznak, többek között egy kedves angol hölgy, - következésképpen nagyon éingleshül és kicsit gyorsan beszél, - aki a „portás” feladatokat látja el. Ráérősebb percekben dumálgatni is szoktak. Ő kérdezte egyszer Babust, hogy van-e jogsija, mondta nincs, kérdezte hogy akkor itt kint csináljae meg, mondta, hogy á.
És képzeljétek, ez a nő – a továbbiakban legyen mondjuk… hmm … Michelle – mesélte, hogy itt olyan, hogy rutinpálya… KRESZ-vizsga… izémizé… Ááh, francokat! Egyből forgalom! Majd megtanulja az a gyerek kint az utcán! Azért biztosan beszélgetnek a szabályokról, táblákról, ilyesmi…
A minap láttam egy-két tanulóvezetőt – lehet, hogy meghozza a kedvüket a jobb idő. Azt mindenesetre láttam, hogy az oktatás alkalmával azért használják az indexet…

Na, mindegy, lényeg, hogy baleset ne történjen, igaz–e?
/sza

Internet!

Ezúton értesítjük Tisztelt Olvasóinkat vessző, hogy a mai szép napon végre minden akadály elhárult stop.
Végre vessző, végre felkiáltójel!
Van saját internetünk felkiáltójel felkiáltójel!!
Mobil stop. Mostmár bármikor írhatunk blogot vessző, nem kell a szomszédra várni stop.
Üdv kettőspont:

per/sza

Ic abát a flet!

Ez a mondat ( írd: It's about a flat, jelentése kb.: a lakással kapcsolatban ) lett a jelszavam az első két hétben. Miután szerettünk volna minél hamarabb egy albérletre szert tenni, ahol végre békén letehetjük fáradt fejünk, és senki "nyakán" nem vagyunk, és meg is tudjuk fizetni, fogtuk hát az egyik - úgy méretre, mint darabszámra - legnagyobb hirdetési lapot, a -ot, amiben maximum 2-3 napos lakáshirdetések ( is ) vannak, meg egy tollat. Babus karikázott, ...
Hogy én mennyit telefonáltam akkoriban! Csak sokszor nem értettem, mit mondanak nekem, még telefon nélkül is...
Aztán meguntuk a sok mászkálást, eltévedést, térkép ide vagy oda, bementünk egy alkalmas ügynökséghez. Egy kedves hölgy röviden kikérdezett minket az igényeinkről, elvárásainkról, és már repített is kocsijával oda, ahol aztán azhét szombatja óta lakunk is egyfoltában. Fél évig – így szól a szerződés.
Ez volt március 1 –jén. Azóta csinosítgatjuk, otthonosítgatjuk, főleg Babus, ő többet van itthon.

Én ugyanis heti hat nap DOLGOZOM!

De ez már egy másik bejegyzés...

/sza

Imfó

Régóta tervezem, írok megint blogot, elvégre szívesen is, meg jó alkalom is van, - a késés okairól később, a vágatlan verzióban. Ráadásul, - ahogy egyik beszélgetésünkből kiderült, - Babus is dédelget hasonló ambíciókat, - összegyűlt már jópár dolog, amire, részletesen is, de ha akár csak megemlítés szintjén is, de mindenképpen kitérnék. Lehet, hogy ezek bejegyzésekké válnak, vagy bekerülnek a Fülek –hez. ( Ilyen pl. -, ha már Angliában vagyunk, - Harry Potter, vagy a 007 –es témakör. De érintjük az itteni időjárás témáját, esik szó London légiforgalmának sűrűségéről, érdekesebb itteni boltokról, és filmekről, amelyekhez még nincs magyar felirat. Lesz szó igazi ale - tipusú sörökről is, amiket pumpálva nyerhetünk ki a hordóból - feltéve, ha a csapos odaengedne... )
Sőt, Babus tervbe vett egy külön lányoknak szóló részt is, úgyhogy amint lehet, jelentkezünk megint.

Sajnos a blog még épülőben van, később a Fülek itt oldalt fontos szerepet kapnak, egyenlőre csak sejtetik majdani funkcióikat.

Hát, itt vagyunk...

Hát, itt vagyunk…
… vagyis ne rohanjunk ennyire bele, kedves ismét-lelkesen-blogot-olvasóink, folytassuk inkább ott, ahol abbamaradt.
( Szándékosan kerülöm az „abbahagyni” szó használatát ebben az esetben; ez ugyanis teljességgel valótlan állítás lenne, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ebben a pillanatban is „vigyázó szemetek” vadiúj BLOGunkra vetitek.)
Szóval valahol itt kezdődött, valamivel több, mint egy éve, aztán hipp-hopp,
máris eljött a Nagy Napunk.

Eddig Ti is tudjátok.

Ezzel, úgy kábé 8 – azaz nyolc – hónappal ezelőtt végleg magunk mögött hagytuk a leány- és legényélet borzalmait, hogy a házasság új távlatait bogarásszuk.
Amiről aztán mélyen hallgattam, és amitől mindig is tartottam, kedves Férfitársaim, néhány nappal később váratlanul bekövetkezett: Babusnak új szerelme lett. Azóta vágyik vissza Hozzá, én meg csak tűrhetem. Ez pedig maga az ország: Málta. Szóval, idővel készülhettek a babus-szabi-maltablog.freeblog.hu –ra.
Aztán telt – múlt az idő, és ötletből tett – lett. Milyen lenne külföldön dolgozni? Én elvégeztem a Hangmester tanfolyamot, és Babus is szerzett időközben egy kis önbizalomgerjesztő nyelvvizsgát. Úgyhogy elkezdtük szervezni a kiutazást, életrajzokat szórtunk az éterbe. A gond csak az volt, hogy nem tűnt biztosnak Anglia. Hiszen Máltán is angolul beszélnek, nem!?
Nagy hezitálás következett, amit utólag még csak megközelítőleg sem lehet leírni. Inkább folytatom.
Hogy, vagy hogy nem, Babusnak jött is válasz, Máltáról is, de Londonból is. Illetve Milvertonból egy biztosabbnak tűnő ajánlat, sajnos ez időközben befulladt. Érdemes ránézni, aranyos kis "városka" ( pop. kb 1400 fő ). De volt egy interjúja február 21 -én, egy kis zeneiskolánál, észak - észak Londonban, azaz Enfieldben. Nagy örömünkre fel is vették, méghozzá ( kishitűek ne figyeljenek )...
Hangolónak!!! Saját szakmában, második nap! Nem semmi!

Köszönjük a tapsot, legközelebb is írunk valami szépet, csak sajnos ritkán van idő. Internet még ritkábban van, de intézem...
Mindenkit puszilunk, nemsoká megint jelt adunk!
/sza