Mindenkinek baja van
Ma, vasárnap reggel tartok az O2 Aréna felé. Még nem dolgoztam itt, de ma 3 hangszert is hangolok bent.
Fél órával hamarabb érkezem, mert nem lesz időm napközben feltérképezni a helyet, hová is kell mennem.
Belépek a hatalmas, nem túl impozáns építménybe, s rögtön biztonsági őr fogad.
Erélyesen felkér, hogy a kapucnimat vegyem le.
Először csak rondán néztem rá.
Nem tudhatta, hogy 7.napja folyamatosan dolgozom és, hogy ő az első ember, aki aznap hozzamszól.
De azt bizonyosan észlelte, hogy zuhog odakinn.
Végül be is szóltam.
(megjegyeztem, hogy milyen klassz, hogy itt benn nem esik az eső, szóval megbizonyosodhat róla, hogy le fogom venni... )
Anglia. Nincs mit tenni
Már nagyjából két hete szinte megállás nélkül esik az eső.
Az újságok is írják, hogy 2 nap alatt egy havi eső esett le.
Metró megállókat kellett lezárni, mert a falak már nem tudnak tovább ellenállni, s szivárog a víz mindenfelöl. (vicces is látni, hogy söprik a vizet a dolgozók, és vödrök mindenféle a metróban.)
Kirándulás
Ellátogattam Chelmsfordba a hétvégén Larahoz, a kollégámhoz.
Az apropó a szombat esti koncert volt, ahol végre hallottam, láttam angol népzenét! Ritka ez itt errefelé...
A néptánc neve Morris dancing, amit csak férfiak művelnek, fehér ruhát viselnek. S vagy dákókkal, vagy ruhazsebkendővel hadonásznak közben. Elég bonyolult koreográfiája van, s könnyen le lehet sérülni közben.
Folyt köv
Most tényleg?
Egy irodaház aulájában áll a szobor.
Szerintetek is az van a ló alatt, aminek látszik??
Szabi nélkül
Nem jó. Mint egy táplálék nélkül maradt növény.
Van ugyan talaj a talpam alatt, de nincs miből energiát kapnom. Vegetálok.
Teszem a dolgom, találkozom barátokkal, időben fekszem és kelek, főzök, takarítgatok, kreatívkodom, de mégis.
Csak fonnyad a lelkem nélküle.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)