"Megint egy költözés közepén vagyunk. Vagyis voltunk a hetekben, de
föleg múlt vasárnap, amikor már a teherautós részhez értünk. Mindent,
ami nem kellett az utóbbi három napban, azt elpakoltuk és a kocsival
elvittük. Csak a legszükségesebb dolgok voltak kéznél. Aztán eljött a
ma reggel, és a legutolsó morzsákat is el kellett tüntetni. Ma este
már nem ott alszunk, vagyis munkából már az új helyre megyünk. Így
aztán - mivel Babus korán elindult - egy adag holmit magával vitt.
Így volt, hogy fürdés után fésü helyett fogkefével fésülködtem meg..."
December 2
A mai elmaradt bejegyzés november 4-éröl maradt rám.
Karácsonyi Kalendárka 4. - Az elveszett bejegyzések
Csak nézem a jelentést hitetlenkedve, és alig hiszek a szememnek. Naponta legalább 10-en nézik meg a Blogot, de szombaton voltak 20-an is.Egy bocsánatkéréssel tartozom, és némi magyarázkodással.Tudjátok, blogot írni jó móka. Sokáig az. Megoszthatod másokkal a gondolataidat, a kalandjaidat, bevonhatod a többi embert, családot, barátokat az életedbe, vagy ha úgy tetszik, magadat vonhatod bele az ö életükbe. De ha elmúlik az újdonság varázsa, bizony egyre kevesebb idö jut az írogatásra, és még ha volna is éppen annyi, hogy leírd, mi van veled, biztosan akad valami, ami vagy fontosabb vagy sürgösebb, és csak fogod a témádat és vagy elhalasztod vagy berakod a megíratlan bejegyzéses fiókodba. Így is történt, a dolgok úgy felpörögtek, hogy még, én meg csak éreztem a növekvö nyomást, hogy a Blogolvasók semmiröl sem értesülnek.Máskor meg, mikor már nagyon nyomott ez az érzés, és elkezdtem valamit írni, akkor meg vagy csak nem maradt idöm befejezni, vagy a telefonom szúrt ki velem, és egy pillanat alatt eltünt az egész a kinelzöröl. ( A telefonom néha igazán vicces tud lenni... )Nos, különbözö okokból idén is maradt el jópár dolog, ami pedig szót érdemelt volna. De aztán kitaláltam, hogy akkor legyen EZ az idei Kalendárka témája! Csupa olyan bejegyzés, ami aztán nem került terítékre.Nem ígérek semmit, csak elkezdem, meglátjuk, meddig jutunk...
Dizembör egy
Londonban ma esik az elsö hó. Neeem, nem, mármint úgy értem tényleg
ma, a valós mában, nem elsején, az csak a bejegyzés címe. De mind
tudjuk, hogy tizenhatodika van, és most esik a hó, ami otthon talán
nem olyan nagy szám, de itt akár repterek kerülhetnek lezárásra.
ma, a valós mában, nem elsején, az csak a bejegyzés címe. De mind
tudjuk, hogy tizenhatodika van, és most esik a hó, ami otthon talán
nem olyan nagy szám, de itt akár repterek kerülhetnek lezárásra.
Hát, újra Karácsonyi Kalendárka, megkésve, de törve nem, magyarázkodás
következik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)