Hát, itt vagyunk…
… vagyis ne rohanjunk ennyire bele, kedves ismét-lelkesen-blogot-olvasóink, folytassuk inkább ott, ahol abbamaradt.
( Szándékosan kerülöm az „abbahagyni” szó használatát ebben az esetben; ez ugyanis teljességgel valótlan állítás lenne, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ebben a pillanatban is „vigyázó szemetek” vadiúj BLOGunkra vetitek.)
máris eljött a 
Nagy Napunk.
Nagy Napunk.Eddig Ti is tudjátok.
Ezzel, úgy kábé 8 – azaz nyolc – hónappal ezelőtt végleg magunk mögött hagytuk a leány- és legényélet borzalmait, hogy a házasság új távlatait bogarásszuk.
Amiről aztán mélyen hallgattam, és amitől mindig is tartottam, kedves Férfitársaim, néhány nappal később váratlanul bekövetkezett: Babusnak új szerelme lett. Azóta vágyik vissza Hozzá, én meg csak tűrhetem. Ez pedig maga az ország: Málta. Szóval, idővel készülhettek a babus-szabi-maltablog.freeblog.hu –ra.
Aztán telt – múlt az idő, és ötletből tett – lett. Milyen lenne külföldön dolgozni? Én elvégeztem a Hangmester tanfolyamot, és Babus is szerzett időközben egy kis önbizalomgerjesztő nyelvvizsgát. Úgyhogy elkezdtük szervezni a kiutazást, életrajzokat szórtunk az éterbe. A gond csak az volt, hogy nem tűnt biztosnak Anglia. Hiszen Máltán is angolul beszélnek, nem!?
Nagy hezitálás következett, amit utólag még csak megközelítőleg sem lehet leírni. Inkább folytatom.
Hogy, vagy hogy nem, Babusnak jött is válasz, Máltáról is, de Londonból is. Illetve Milvertonból egy biztosabbnak tűnő ajánlat, sajnos ez időközben befulladt. Érdemes ránézni, aranyos kis "városka" ( pop. kb 1400 fő ). De volt egy interjúja február 21 -én, egy kis zeneiskolánál, észak - észak Londonban, azaz Enfieldben. Nagy örömünkre fel is vették, méghozzá ( kishitűek ne figyeljenek )...
Hangolónak!!! Saját szakmában, második nap! Nem semmi!
Köszönjük a tapsot, legközelebb is írunk valami szépet, csak sajnos ritkán van idő. Internet még ritkábban van, de intézem...
Mindenkit puszilunk, nemsoká megint jelt adunk!
/sza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése