Hejzetlyelentés

Elnézést a hosszú bejegyzésért, de az eltelt idő arányában sok mesélnivaló is felgyűlt...
Szóval a helyzet pillanatnyilag a következő:

Hosszú gondolkodási, vacilálási és végül aggodalmi periódust követően Babus keresett másik munkát, mivel a zeneiskolában nem tudtak annyi hangolást, egyebet nyújtani, amiből akár megközelítőleg annyit lehetne keresni, mintha minimálbéren lenne valahol bejelentve.
( Mondjuk, mint a férje. )
Ötletek jöttek-mentek. De nagyon nehezen, hiszen Babus mindig is azt csinálta, amihez értett, amit szeretett vagy tanult. De mit lehet kezdeni, ha az embernek új foglalatosság után kell néznie?
Akkor jönnek a kérdések ( én tudom, tőlem is kérdezték ):
Mit szeretnél csinálni?
Mihez értesz még?
Vagy csak induljunk el a városban, hátha kell segítség?

Kávézóban-sörözőben felszolgálni, vagy hotelban dolgozni...
A többi lehetőséget kizárva ez a kettő maradt. Igen ám, de félállás kéne, mert ugye közben a hangolások... Én is megkérdeztem a hotelemben, vittem életrajzot is, de sajnos ott csak az egészállás a nyerő, ráadásul - és ez a felháborítóbb rész - barátokat, párokat ugyanabba a hotelba nem vesznek fel. Mi okból, azt nem tudom, de, hogy így már nem tudunk szövetkezni a tulajdonosok ellen, az tuti!

Szummaszummárum (burárum), az idő haladtával belementünk, hogy legyen akkor egészállás, - a zenesuli rovására. Viszont így már dolgozik is ötödik napja, van munkája, amit - talán - ott kell hagynia a hónap végén 3 hét múlva, mivel az ilyen szállodadolgoknál az első 3 hónap próbaidő. Vagyis no szabadság...

Node sebaj, mert van még más a láthatáron, meg addig is biztos a pénz, meg ilyenek...


Tudtam, hogy hosszúra sikerül...

Akkor be is fejezem...

Halihó...