Nagyon szeretem az indiai filmeket, s bár fenntartásom volt, találunk-e olyat, ami nem 3órás sírásról szól, a idős, indiai tékásnéni megnyugtatott, mutat olyat, ami happy end-es.
Kitett 3-4 tokot elénk, hogy válasszunk. Elég sokáig nézegettük a tokokat, de miután csak képek vannak rajtuk, röhejesnek tünt, mi alapján is kellene választanunk...
Kértük a nénit, segítsen. Elmesélte, hogy ezek családi történetetek. Mind nagyon jó. Ez például (mutat az egyikre) arról szól, hogy meghal a fiatal férj, és hogy mi lesz utána a családdal. Aztán ez itt, hogy meghal az apa, és a lánya aztán ...
Aha. végül kiválasztottuk a Baabul-t.
A film gyönyörű.
Valószínűleg a vége is az. Sajnos 3, 10 perc után elaludtam, mert kimerültem a sírásban.
Igen, igen! EL ne felejtsem megkérdezni Ashish-t, az indiai séfünket, hallott-e nár olyan hazájabéli filmről, amelyik csak szerelmes, nem meghalós...
VálaszTörlésén egyet tudok (bár szerintem azt ismeritek) Esküvő a monszun idején a címe
VálaszTörlés