Olgi együtt lakik több másik magyarral, - illetve ahogy hallom éppen mostanában lesz költözés, de jelen pillanatban még így van, - többek közt egy zenésszel, aki énekes meg fuvolista is.
Ő Anita.
Nos, Anita szokott játszani, sőt, rendszeresen fel is lép. Egy estén ismerkedtünk meg, amikor Olginál voltunk látogatóban, és azóta vele is nagyon jóban lettünk. Egyszer, ahogy épp dumálunk, felemlegettük, milyen jó is volt, mikor kedves barátainkat néztük meg koncerteken - mármint könnyűzenéről van most szó, azon belül is jazz-ről. ( Hallgattuk például azt a Norbit is otthon játszani, akivel most nem tudtunk hazamenni, de volt a dzsessz-konzi tanulóiból álló zenekar is, akik nagyon jók. Biztos nem örülnének, ha a Blog hasábjain neveznénk magunkat a Tücsökraj rajongóinak, úgyhogy gyorsan tovább is megyek... )
Szummaszummárum, Anita hívott, nézzük meg, és elmondta a helyet is. A már korábban taglalt, és általunk azóta nem kevésbé kedvelt Crouch End-en van a pub, és vasárnap délutánonként 2-5-ig lelkes zenészek és énekesek ( nem feltétlenül ebből élő, de tehetséges emberek ) ülnek össze, és mulatják az időt meg a közönséget. Általában ugyanazok lépnek fel, de van vendégművész is, be is lehet szállni, és régi nótákat hallani főleg. Anitát is hallottuk, nagyon klassz volt. Csak sajnos kicsit drága a beugró, mármint nekem, mert én 3-ig hotelozom, és 4 után érek oda, és mindig a teljes árat akarják tőlem, de nem hagyom...
Ja, és mindig látni ugyanazt a fekete bácsit táncolni, aki nagyon érzi, szépen eltartja a kisujját, és baromi jópofa...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése